KEDVES BARÁTAIM!

Eltelt egy kis idő, lecsillapodtak a kedélyek.....! Miután bejelentettem, hogy felszámolom a szalon működését, sok kedves, "szívhez-szóló" levelet kaptam! Szem NEM marad szárazon!!! NAGYON köszönöm, mindenkinek, aki "tollat ragadott", és írt nekem! Komolyan megható számomra a sok baráti és bátorító szó...!  A levelem végére bemásolok néhány ilyen üzenetet név és a teljesség igénye nélkül...!!! Az összes túl hosszú és "SOKK" lenne, de MINDENKINEK nagyon - nagyon KÖSZÖNÖM....!

Természetesen NAGYON hiányoztok.........! Ezzel a bejegyzéssel, teszek egy bátortalan kezdeményezést...., bízva abban, hogy talán mégis sikerül életben tartani a szalont és a benne élő baráti kört!

Kérem, hogy a blog kommentben jelezzétek, hogy olvassátok a bejegyzésemet, hogy érezzem, van értelme annak amit csinálok! Bízom abban, hogy kérésem nyitott fülekre talál....., és erőt kapok ahhoz, hogy mégis folytassam..... veletek együtt!

Szeretném felhívni azok figyelmét, akik még nem találkoztak a nyári blogbejegyzésimmel, hogy a blog oldalamon az alábbi írásaim még olvahatók!!

Egyiptom és az aranykor ígérete

Utazás az IST-váni világban

Párizs a fényeim városa

SZiSZa születésnap helyett: Mézes-hétvége!

Mint tudjátok nagy sajnálatomra le kellett mondanom a SZiSza Sopron / Fertő-Hanság születésnap szeptemberi programját! Köszönöm azoknak, akik ott lettek volna velünk és jelzem mindenkinek, hogy nem lehet 2 - 3 nappal a program előtt egy "mi-mégis-jönnénk" jelentkezést küldeni! 

A baráti kör szeretett párja, Andika és Zolli úr esküvője után néhányan a SZiSza csapatból úgy döntöttünk, hogy felköszöntöttük őket Sarródon! Ez a közösen töltött, ünnepi hétvége, egyszer-S-mint enyhített az elmaradt program miatti szomorúságomon!

Indulás a Kócsagvárból biciklivel! A Fertő-Hanság Nemzeti Park világának felfedezése! Csodálatos idő, remek barátok....a hangulat a tetőfokán!!

Itt derült ki számunkra, hogy "madárból és fűzfából" komoly hiányosságaink vannak! Természetesen egyetlen madarat, vagy bogarat SEM sikerül felismerni a kirakós játékon! Jelzem 3-6 éveseknek szólt a feladat....! Még jó, hogy a "kis-agyam" mögött, komoly psycológiai támasz állt!!! 

Mintagazdaság kéééééérem!!! Egyik másik magyar állat jobban néz ki, mint.......... gondolnánk??? Akkor szép a KAN, ha mocsokban van...? A lyányok meg közben halászni indultak! Lesz hal-vacsora - gondoltuk....., de TÉVEDTÜNK.....!

Madárlesen a kis csapat! A távcsővel bepillanthattunk a madár-családok intim-szférájába! Persze rögtön röpködtek a poénok.....! Melyik tollas éppen kivel csalja meg a távolabbra sodródott párját! Mert ilyen az, amikor "az a gólya leszáll a tóra....."!

Elköszöntünk a madár-szakértőnktől ...... és kezdődött a baráti est igazi programja! Pálinka, bor, köszöntés és barátkozás minden szinten! 

Ilyen volt, amikor egymásra találtunk....! Fantasztukus este volt! KÖSZÖNET érte mindenkinek!

Másnap a soproni erdő egyik fakitátójáról mesés kilátás tárult elénk! A város szó szerint a lábaink előtt hevert! Itt volt az ideje a "csoport-fotó" elkészítésének! Itt mindenki Jó-Barát.... és ez látszik, érződik a fotón is kééééééééérem......!

......felcserélődtek a szerepek! Amikor az idegenvezető végre a csoport mögé kerülhetett! Végre én is fotózhattam ..., eljött ez az idő is az életemben! Az erő ITT már velük volt....!

Kedves István!

Megértem a jelenlegi elkeseredésed a történtek után, és meakulpázok, mert én sem szoktam rendszeresen válaszolni, de be kell vallanom, hogy olvasom leveleidet, nagyon szeretek az előadásaidra járni  és részt venni az utazásaidon, mert igazi feltöltődés számomra és mindig tudom, hogy csalódás biztosan nem fog érni. Amikor tehetem, mindig ott vagyok.
A mostani programod is remek volt! 
Mi más szervezésű utakra is járunk (most Portugáliában voltunk, ezért válaszolok ilyen későn), és sokszor emlegetünk, hogy ez és az Istvánnal mennyivel érdekesebb lett volna.

Nagyon szomorúak lennénk, ha soha többet nem hallhatnánk érdekfeszítő előadásaidat és nem utazhatnánk veled! Életünk szegényebb lenne színes egyéniséged nélkül!

Részünkről kérni szeretnénk, hogy ne add fel a Szirbek Szalon szervezését!

Baráti üdvözlettel: XY

Kedves István! 

......Van még egy problémám-problémánk, miszerint ez lenne az utolsó előadás? Nem lesz több? Vagy nem lesz több kirándulás? Remélem, hogy rosszul értelmeztem mindent, és nem így van, nem  teszi ezt velünk. Igaz, hogy szomorú hangú leveleket írt, de  nem gondoltam, hogy ez lesz a végkifejlet.

Nálam a remény hal meg utoljára! Lesz még tavasz, lesz még Karácsony, van Bécs, és áll még Albertina is.

Válaszát várom-várjuk baráti üdvözlettel: XY

Szia István!
 

Reménykedem, hogy nem fogod befejezni a SziSza-t!!!!! A fb-on kiemelt helye van a megosztásaidnak, az első helyen jelennek meg nálam!!!
          Sok utazáson voltam már, de soha, senkitől nem hallottam olyan alapos - élvezetes - a hallgatóság igényeit figyelembe vevő - mégis humorral tűzdelt idegenvezetést, mint amelyet Tőled hallhattunk az egyik párizsi kirándulásunkon. Az előadásaid is épp ilyenek, szerintem rendkívül élvezetesek, mert nem az ismeretanyag ömlesztése a célod, hanem a lényeg kiemelése, mindezt humorral fűszerezve.  

Sok szeretettel szurkolok a további tevékenységedért !!!

  Baráti üdv: XY

Kedves István!

Mi már öregek vagyunk, így csak néhányszor tudtunk részt venni az albertinai vezetéseken és a felejthetetlen párizsi úton, - mindezért hálás köszönet!

Mindig csodálattal hallgattuk amit mondott, és szép emlékekkel tértünk haza. Mivel "kétlakiak" vagyunk, sokszor nem voltunk Bécsben, mikor egy újabb tárlatot vezetett, ezért nem tudtunk eljönni. De nagyon sajnálnánk, ha nem jönne többet Bécsbe, hogy az Albertinában találkozhassunk. 

Sajnálom, hogy feladja a SZISZA´-t, de megértem. Mégis nagyon örülnénk, ha továbbra is tartana tárlatvezetést, mert ez nekünk mindig nagy élményt jelent!

Szeretettel üdvözöljük: XY

Kedves István!

            Sajnálom, hogy megszakítja a hagyománnyá vált éves előadásait! Én Miskolcon 2 szer hallgathattam meg, egyszer meg Pesten, ha meg "Magyarban" lennék valószínűleg az összes előadásán jelen lettem volna, de Dániából szörnyen nehéz kilogisztikázni a haza utat.....! 

Baráti üdvözlettel: XY

 Kedves István!        

            Nagyon sajnálom, hogy a netes tájékoztatást, ismertetést, tanítást, amit eddig végzett, befejezi. Amit küldött, én mindig elolvastam, sajnálom, hogy külön-külön nem írtam észrevételt, véleményt. Ha mégis tovább folytatja, ígérem, hogy én is reagálni fogok rá!

            Csak 1 párizsi útján voltam, de az felejthetetlen volt. Az Ön tudása előtt "le a kalappal".

            Voltam a miskolci előadásain is! Csak ennyit szerettem volna Önnel közölni, valamint a legjobbakat kívánni a jövőben is.

Egy rajongója a sok közül - XY

Kedves István!

            Remélem, hogy leveled nem azt jelenti, hogy a klub nem fog tovább működni. Én minden programon nem tudtam részt venni de amin igen az számomra mindig olyan élmény volt, hogy az előadásod hatása alatt voltam több napon keresztül, vagy arra inspirált, hogy egy-egy témának utánaolvassak.

            Az már az első előadásod alkalmával kiderült, hogy imádod azt, amit csinálsz és ezt minden alkalommal sikerült maximálisan átadni. Én is Párizs és francia imádó vagyok, így különösen szerettem az ez irányú előadásaidat. Azt is szerettem, hogy ezek nem "előadasok" voltak, hanem igazi baráti klub beszélgetések. Szóval nagyon sajnálnám, és remélem, hogy nem kell ezektől megfosztanod! Kérem, hogy az un. mag miatt is meg - mint en- a hely miatt is találkozzunk még!

            Nagyon köszönöm a sok szép élményt sok szeretettel ölellek: XY  

Kedves István!

Köszönöm szépen!
Reflektálás utolsó hírlevelére: más téren (természetgyógyászat-ezotéria) de ugyanilyen tapasztalataim vannak. Az emberek sajnos nagyon nemtörődömmé váltak, nem értékelik azt, ha valaki szívét lelkét beleteszi a munkájába. Szerintem fel sem fogják mennyi energiát, odafigyelést, lelkesedést, szeretetet tesz az ember egy-egy program megszervezésébe.  

Minden jót kívánok Önnek! XY

Tisztelt Szirbek Úr! 

            Sajnálattal olvastam sorait, hiányozni fognak a hírlevelek. Igaz, én sem szoktam reagálni rájuk-ahogy gondolom,még sokan mások sem-de mindig elolvastam, és új információkhoz jutottam általuk. Férjemmel kétszer jártunk Párizsban, de az Ön idegenvezetése összehasonlíthatatlanul maradandóbb élmény volt számunkra,sokat emlegettük.  

            Sikerült eljutnunk a Nemzeti Galériába a Munkácsy Trilógiát megnézni az Ön tárlatvezetésével, ami szintén felejthetetlen élmény volt, majd egy alkalommal Enesén is meghallgathattuk az Ön előadását. Biztosíthatom, hogy sok-sok embernek, akiknek munkássága során szórakoztatva, mesélve adta át tudását, élmény volt Önt hallgatni, s már nem fáradozott hiába! Sajnálom, hogy így alakult,további munkájához sok sikert kívánok, üdvözlettel: XY

Kedves István,

      Úgy látom, nagyon gyötrődsz! Kérlek, mérlegelj, mi ér mennyit. Te akkor is SZIRBEK ISTVÁN maradsz, nagybetűvel, ha a baráti köröd ilyen gyarló.

A nemzetközi kapcsolatok Te tudod legjobban, mennyire nehezen ápolhatók. Ne tedd függővé a magadról alkotott képet attól, aktuálisan hányan reagálnak Rád. Te ennél sokkal összetettebb ember vagy, sok lábon állsz stb. A többéves találkozásaink azt mondatják velem, ne hagyd abba!

Kíváncsiak vagyunk Rád, fényt hozol a mindennapi életünkbe, a tudásod, személyiséged lehengerlő.

Hidd el a visszajelzéseket, keresd meg magadban a hajtóerőt és ne hagyd, hogy az egyéb bajok lefelé húzzanak! 

Kívánok Neked ehhez sok erőt, tartást, pozitív gondolatokat.

Baráti üdvözlettel, YX

Kedves István!

            Aludtam rá néhányat, mielőtt leültem a gép elé, hogy reagáljak búcsúzó leveledre. Azóta megkaptuk következő leveledet is, így érzéseidről valamivel több derült ki.
Írhatnám, hogy váratlanul ért döntésed, de nem lenne igaz. Készületlenül viszont igen!   Számos jelét láttam, láttuk annak, hogy fáradsz, hogy miközben pakolod energiáid a különböző rendezvényekbe és utazásokba, hited lassan felmorzsolódik. Egy-két éve már érződik, foglalkoztat, valóban ezt a lovat akartad-e? Bizonnyal nem, bár ha belegondolsz az elmúlt 15 évbe, számos olyan élményt is elő tudsz hívni emlékeidből, ami mindenben megfelel az eredeti ideádnak. Álmodtál valami nagyon szépet, jó értelemben vett európait. Persze korszerűtlent, romantikusat, olyasmit, aminek 70-80 esztendeje hatalmas kultusza lett volna. De ez nemcsak álom volt, mert sok részletét tekintve megvalósult! Hittél - s bízom benne, csalódásod ellenére legbelül továbbra is hiszel - olyan értékekben, mint tisztesség, igényesség, közösségi szellem, s bármily furán hangzik is, áldozatkészség. Persze, sok mindent sorolhatnék még, de talán a legfontosabbakat említettem.
            Adtál, megint adtál, és még megint. Vártad, hogy a befektetett energiák visszatérülnek előbb-utóbb. Vártál, és vártál, s végül elszakadt a cérna. Hiú ember vagyok, így pontosan tudom, ha az ember lelkét nem érik kellő gyakorisággal simogatások, ha nem tudja saját közegéből feltölteni akkumulátorait, előbb-utóbb felteszi a kérdést, jól vannak-e a dolgok úgy, ahogy vannak. Ha jól érzem, annyira rosszul érzed magad a helyzetben, hogy döntened kellett, hogyan változtass. Sajnálom, de megértem.
            Köszönöm, köszönjük Neked azt a rengeteg élményt, amihez juttattál bennünket az elmúlt években. Utazásokat, tárlatvezetéseket, egy-egy beszélgetést. Ha nem folytatódnak, ennyivel szegényebbek leszünk. Kár volna érte! Persze, az emlékek akkor is maradnak.
Talán, ha gyógyul a lelked, valamilyen formában feléleszted az eredeti ideát.
A jövőben is szívesen csatlakozunk, csatlakoznánk szervezéseidhez, vagy ha ezekkel végképp felhagynál (ezt nem tudom Rólad elképzelni!), akkor csupán magánemberként is szívesen töltenénk értelmes, és kellemes időt Veled, hogy magvas és kevéssé magvas gondolatainkat megoszthassuk egymással.
Bízva a "feltámadásban". (Mit mondott a pápa?):-\
 Változatlan barátsággal üdvözöllek: XY

Kedves István!

Mindig érdeklődve és örömmel olvasom a leveleidet. A mai leveled olvasása közben egy mondat jutott eszembe: „Annyi  benned a sóhajtás, mint a raj!”

Kérlek! Adj magadnak időt! Ne hozz most döntéseket, ne szakítsd meg most a baráti köröddel a kapcsolatot, adj magadnak időt! Nekem nagyon fog hiányozni az az évi néhány szombat vagy vasárnap délutáni élvezetes előadásod, amikbe ugyancsak 2-3 éve cseppentem bele, de amikor itthon tartózkodtam minden alkalommal meghallgattalak.

Most az élet területén mindenre vonatkozóan érvényes: adj magadnak időt!

Csupa jót kívánok!

Kedves István, üdvözlöm!

Őszintén bevallom, hogy levelét olvasva, –szégyenkeztem. Sopronban van a Solárban üdülőjogunk, már vagy 20-25 éve. Amúgy Pesten élünk. Így kerültünk annak idején kapcsolatba. Visszaemlékezve, a könyvtárban volt egy művészeti előadása (amelyre a szálloda recepcióján talált szórólap alapján jutottunk el a férjemmel), még az édesanyja igazított el minket és biztosította az első sorban a székünket. Mivel nagyon tetszett az előadása, még vagy háromszor sikerült Sopronban meghallgatni, megnézni azokat a csodákat, amit prezentált nekünk és természetesen másoknak is. Voltunk Önnel egyszer a bécsi képtárban a Picasso kiállításon is.

Később olvastam, hogy már Budapesten is tart előadásokat, egyszer sikerült is elmennem, ha jól emlékszem a VI.ker. Deseffy utcában voltunk. Akkor még cégvezető voltam és az éves nyaraláson kívül nem igen tudtam időt szakítani a tartalmas időtöltésekre, de szívesen ajánlottam másoknak is úgy a soproni, mint a budapesti “szalonokat”. Így tudom, hogy akkor még  XY és még egy páran szintén az én ajánlásomra lettek az Ön hallgatói, barátai. Irigykedve olvastuk a külföldi tárlatvezetéseit, történelmi és művészeti kirándulásait, de ezeken már nem tudtunk részt venni.

Mi most már megöregedtünk, szinte sehová sem járunk, legfeljebb levelezünk.

Őszintén sajnálom, hogy nem jött össze, amit szeretett volna, és ehhez még mi is hozzájárultunk.

Sajnálom, sajnáljuk! Igen, ilyen hálátlanok az emberek, mert önzőek.

Még ha nem is lesz többet “SziSza”, biztos lesz más és egészen biztos, hogy jönnek más emberek, fiatalok, akik ismét megtalálják a szépséget és örömöt az Ön előadásaiban, kirándulásaiban.

Köszönjük az eddigi munkáját, és engedje meg, hogy társaságunkban továbbra is meséljünk az Ön előadásairól, mert azokat sosem fogjuk elfelejteni!

Üdvözlettel: XY

Kedves István!

            Te is hiányozni fogsz. Az ember gyarló-ez van. Szívből kívánom, hogy megtaláld, amiben kiteljesedhetsz, és nem csalódsz. Köszönöm, hogy voltál, szomorúan: XY

 Te már most nagyon hiányzol István. Kincs vagy, hidd el. Egyedi érték, valódi, fajsúlyos egyéniség, amivel  a mai felfújt celebvilágban sokan nem tudnak mit kezdeni, mert szemük kevés a látáshoz.

 Szeretünk, szeretünk, szeretünk, ezt elmondom ezerszer is ha kell. Csak ennyit, okoskodást nem. Okos vagy te magadtól is. :)

Várunk vissza. Ha mégis lenne egyszer az a Sopron-Fertő program előre befizetéssel is vállalnám, tényleg nagyon akartunk menni.

 Szeretünk István.

Őszinte, érted aggódó barátsággal: XY

Kedves István,     

              Ami történt az nehezen fogható fel, legalább is a jóhiszemű emberek számára. A történtek arra is rávilágítanak, hogy itt már egy más Európa van kialakulóban,

amelynek semmi köze nem lesz a szépművészethez, de főleg ahhoz a felfogáshoz, amelyet előadásaidban képviseltél. Bécsnek lassan egyharmada egy olyan

kultúrához fog tartozni, amelynek halvány fogalma sincs a szépművészetről és az európai kultúréletről. És érezhetően a lakosság ebbe a semmibe simul bele !

Aki józanul gondolkodik, az nagyra értékelte és értékeli a pótolhatatlan munkádat, ezt ne feledd el! A kevés számú bécsi csapat minden tagja szívébe zárt és ez legyen egy kis vigasztalás is keserű vallomásodhoz. Aki legalább egyszer végighallgatta csak egy előadásodat, annak olyan élményekben volt része,  amelynek hatásai hosszú időre kimozdították a szürke napok egyhangúságából. 

Tisztelt Müvészettörtérnész úr, kedves István, nagyon fogsz hiányozni, mert ezután már az évvégi bécsi előadásokat, hiába várjuk!

Valami fontos, amelyet szerettünk az ismét eltűnik az életünkből!

 Szeretettel és igaz megbecsüléssel, XY

Kedves István!

Fájó szívvel és irigykedve olvasom leveleit (azonnal továbbítom bp-i barátnőimnek, hátha ....)! Nekem mostanában még nem sikerült,de egyszer eljön az az idő is!Nem adom fel!Leszek  én is még egyszer élőben a csapat/rajongók tagja -az elhatározásom megvan hozzá!Ráadásul már 2 ismerőst is felfedeztem a korábban készült fényképeken!

Hihetetlen felkészült,alapos,lelkes minden egyes megkeresése! Csodálom az energiáját!

 Én változatlanul várom az értesítéseket!

Üdvözlettel: XY